Meditations — Marcus Aurelius
Marcus Aurelius Antoninus elmélkedései | Project Gutenberg Aurel. Antoninus elmélkedései This eBook is for the use of anyone anywhere in the United States and most other parts of the world at no cost and with almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included with this eBook or online at www.gutenberg.org . If you are not located in the United States, you will have to check the laws of the country where you are located before using this eBook. Title : Marc. Aurel. Antoninus elmélkedései Author : Emperor of Rome Marcus Aurelius Translator : Sándor Perlaky Release date : May 20, 2025 [eBook #76130] Language : Hungarian Original publication : Pest: Trattner-Károlyi, 1847 Other information and formats : www.gutenberg.org/ebooks/76130 Credits : Albert László from page images generously made available by the Hungarian National Digital Archive *** START OF AUREL. ANTONINUS ELMÉLKEDÉSEI *** Marcus Aurelius Antoninus elmélkedései | Project Gutenberg MARC. AUREL. ANTONINUS ELMÉLKEDÉSEI. XII. KÖNYVBEN. GÖRÖGBŐL FORDITOTTA PERLAKY SÁNDOR. PESTEN. NYOMAT. TRATTNER-KÁROLYINÁL. 1847. Marcus Aurelius Antoninus elmélkedései | Project Gutenberg A ntoninus philosophus (Annius Verus), máskép Marcus Aurelius és igy legesméretesb, szül. 121-ikb. K. u., fogadott atyjának Antoninus Piusnak halála után 161. jutott a’ kormányra. Az uralkodást önkényt megosztá Lucius Verussal, kit Caesarnak ’s Augustusnak nevezett ’s Lucilla leányával összeházasitott. Plutarchus unokájától Sextustól, Athenei Herodes szónoktól és hires törvénytudó L. Volusius Mecianustól neveltetvén ’s oktattatván, tudóssá lön ’s kivált a’ Stoa philosophiájába szeretett. Mig hadvezérei Statius Priscus, Avidius Cassius, Marius Verus, és Fronto a’ Parthusokat megverték, Örmény országot, Babyloniát, Mediát elfoglalták ’s Seleucia városát a’ Tigris mellett feldulták, M. Aurelius Romára és a’ Németekre forditá figyelmét. A’ várost döghalal, éhség és vizár pusztitá, mellyek gyászos következését enyhiteni törekedett; ezek gyakor beütéseik által a’ romai határt háborgatták, dé visszaverettek. A’ parthusi háboru végével mind a’ két császár diadalmi pompát tartott és Parthicus nevet vett fel. Azonban keves idő mulva rettenetes döghalál ütött ki, mellyet a’ keleti hadi sereg, merre csak ment, mindenütt elterjesztett. Ehhez járult földrengés, vizár és a’ határos népek fellázadása Galliátol kezdve szinte a’ fekete tengerig. A’ császárok Aquilejába mentek, hogy kikelettel a’ Marcomannokat megtámadják. Ezek vissza vonultak és békességért könyörögtek; de szerencséjére M. Aurelius nem hitt nekik ’s hadi seregeit összegyüjtve tartotta. Meg is jelentek azok ujolag és a’ háboru nyolcz évig tartott változó szerencsével. Verus a’ háboru második évében elholt, 174. az ellenség szinte Italiába nyomult, a’ döghalál sok embert elragadott és mivel a’ kincstár ki volt üritve, palotájának drágaságait kénytelenitetett eladni a’ császár, hogy a’ háborut folytathassa. A’ következő táborozásokban Roma győzött. Mikor 178. a’ császár Esztergam mellett a’ Quadokkal szemben állana, ezektől körülvétetvén, vizszüke miatt végveszélyben forgott; de egyszerre rémitő vihar támad, lankadt seregét zápor eső éleszti és ő győzedelmeskedik. Erre a’ Marcomannok, Quadok és egyéb Németek békességért esedeztek. Avidius Cassiusnak lázadása, ki Egyiptomot és a’ taurini vidéket meghóditotta, elvoná győzedelmétől a’ császárt; de minekelőtte Asiába érne, a’ lázitót önpártosai meggyilkolták. M. Aurelius ezeknek megkegyelmezett. Romába diadalmi pompával ment és a’ belső dolgokkal foglalatoskodott, mig a’ Marcomannok új megtámadásai ismét táborba szállani nem kényszeritették. Több izben megverte őket; hanem Sírmiumban megbetegedvén, Aurelius Victor szerint Vindobonában elholt, élet. 59. uralk. 19. évéb. Görögül irt elmélkedéseinek legjobb kiadása mellyet Casaubonus (Lond. 1643.) Morus (Lip 1775.) Schultz (1802. és 1820.) és Corai (Paris 1816.) szerzett. Marcus a’ romai legjobb császárok közé tartozik. ( Közhasznu esméretek tára. ) Marcus Aurelius Antoninus elmélkedései | Project Gutenberg Antoninus elmélkedései. Marcus Aurelius Antoninus elmélkedései | Project Gutenberg Első könyv. 1. Nagyatyámtól Verustól nemes erkölcsöket és szelidséget vettem föl. 2. Atyám dicsősége ’s emléke szerénységre ’s férfias magaviseletre intett. 3. Anyámtól tanultam kegyességet ’s jótékonyságot és nem csak a’ rosz cselekedetektől, hanem még a’ rosz gondolatoktól is tartozkodást; az élelemben takarékosságot, melly távol van az elpuhult életmód fényüzésétől. 4. Ősatyámtól: hogy ne menjek köz oktatóintézetbe; hanem ügyes házi tanitót tartsak, és hogy ezen dologban a költséggel nem kell fösvénykedni. 5. Tanitómtól: sem a’ circei játékokban a’ zöld vagy kék szinnel nem tartani, sem a’ gladiatori bajvivásokban a’ kerek vagy hosszu paizsokkal; hanem hogy megedzem magamat, elégedett, önmunkás, mások dolgaíval nem törődő ’s a’ rágalmazók iránt siket legyek. 6. Diognetustól: tartózkodni a’ hiú dolgok hajhászásától; a’ varázslók ’s szemfényvesztők csevegéseinek hitelt nem adni; a’ bübájosok, ördögüzések ’s illyesektől, a’ fürjtartástól ’s minden hasonló dolgokkali szenvedélyes foglalatosságtól ovakodni; a’ szabadelmüséget eltürni; a’ bölcsészettel megbarátkozni. – Tanácsára hallgattam először Bachiust, aztán Tandasist és Marciant; irtam mint ifju beszélgetéseket; magam kértem fekvésül faágyat és bőrt ’s a’ mi még a’ Hellen philosophus miveltségéhez tartozik. 7. Rusticustól: hogy föleszméltem, miszerint erkölcseim javitása ’s gondos müvelése szükséges; óvakodni minden sophisticai szenvedélytől, minden irásbeli értekezéstől bár mi kérdés fölött, minden intő beszéd mondásától; ’s hogy mint fásult szivü vagy bőkezű ne mutatkozzam; megvetni a’ szónoklati ’s költészi szóczikornyát, meg azon hiuságot, miszerint otthon togában járjak, és hogy semmi illyest ne tegyek; a’ leveleket mesterkéltség nélkül irni, a’ szerint mint a’ mellyet maga Sinuessából az anyámnak ir